(Győr, 1902. november 30. - Budapest, 1977. június 4.)

Győrött született kerámiaművész. Művészeti tanulmányait Jaschik Álmos magániskolájában kezdte, majd Hertha Bucher bécsi magániskolájában (1926-1928) és Münchenben, a Staatschule für angewandte Kunstban, Karl Killernél és Adalbert Niemeyernél folytatta (1928-1929).

Hazatérése után kapcsolódott be a magyar művészeti életbe. Családjával Budapestre költözött és élete végéig ott dolgozott. 1930-ban jelentkezett először nagyobb kiállításssal a Nemzeti Szalonban. Munkái alapján a kritika a legtehetségesebb fiatal nagyar keramikusként ünnepelte. Ebben az évben nyert először díjat a monzai IV. modern iparművészeti kiállításon, amit számos elismerés követett.

1932-ben Koppenhágába utazott, majd néhány hónapig a sevres-i porcelángyár munkatársa volt.

A művészetében elért eddigi eredményeiről 1935-ös első gyűjteményes kiállításán adott számot, a Tamás Galériában. Korai munkái fényes, összefüggő felületű, színes mázas, mintázott kerámiák, vallásos támájú művek és zsámerfigurák, valamint náhány fülkerelief, terrakotta kisplasztika és dombormű. (Jákob álma -1929; Ülő kislány – 1933; Kislány 1933 k.)

Formái zártak, színei borongósak.

A plasztikai szemléletű, fegyelmezett mintázású alkotások mellett 1936 után művészete oldottabb, dekoratívabb irányba bontakozott ki. Ezt elsősorban jelentős egyházi és világi megbízatásai tették lehetővé. Egyik legjelentősebb egyházművészeti alkotása a győri Szent Imre templom portálja (1939-1940), de ő készítette az 1937-es Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja nagyméretű, Budapest a Duna királynője című alkalmi kerámia dekorációt is.

A nagyméretű dekoratív feladatok mellett kitartóan alakította bensőséges művészetét, amely a középkor művészetétől a népművészetig mindent magába olvasztott, ami egyéniségének sokoldalú kifejezését segítette.

Életművét a szépség szeretete, az anyagelvűség tisztelete és a virtuóz technika jellemzi. Művészetének középpontjában az ember áll. Kifogyhatatlan fantáziával formálta humoros, groteszk népballadai tömörségű vagy drámai jeleneteit, zsúfolt díszű, vagy alakos korsóit, tálait, a népmesékből és népéletből vett reliefjeit és alakjait.

Oldal: Életrajz
Kovács Margit Műve,élete,képek - © 2008 - 2024 - kovacsmargit.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat